Szveti Vlász tulajdonképpen Napospart elegáns negyede. Nem annyira zajos, viszont nincsenek olyan széles strandjai. A partról gyönyörködhetünk a festői Neszebár óvárosában, viszont emelkedőn kell felkaptatni a strandról hazafelé.
Szveti Vlász tulajdonképpen Napospart elegáns negyede. Nem annyira zajos, viszont nincsenek olyan széles strandjai. A partról gyönyörködhetünk a festői Neszebár óvárosában, viszont emelkedőn kell felkaptatni a strandról hazafelé.
Megpróbáltuk úgy csinálni, ahogy a profik: egyforma hőmérsékletűre hűtött sörök, vakteszt, jegyzetek… Mindezt azért, hogy megtaláljuk, a magyar ízléshez melyik bolgár sör áll a legközelebb.
Immár másfél évtizede született meg az az útvonal leírás, ami a budapesti indulástól a burgaszi érkezésig részletesen leírja az útvonalat. Mikor merre kell fordulni, mire kell odafigyelni, milyenek a rendőrök, hol mit lehet enni vagy inni az úton, merre kell kerülni, ha a vendégmunkásokkal együtt kelnénk útra....
A leírást ma sikerült frissítenem. Az információ sokkal frissebb aligha lehetne: tegnap éjszaka értünk le.
Olvassátok szeretettel :-)
Egy bolgár reklámügynökség kreatívjai szabad kezet kaptak, hogy egy bolgár gyártású vodka márkát reklámozzanak. Minden a szexről szól, bár a szellemes képanyagon inkább csak utalásokat látunk.
Mit ünnepelnek vajon a bolgárok február 14-én? Na jó, persze, a Valentin-napot, de ez náluk is ugyanolyan frissen importált ünnep, mint minálunk. A bolgárok február 14-én kérem szépen a bort ünneplik, méghozzá a levágott orrú szent, Trifon napján. A bor mellett a szőlészek, kertészek és -- nem meglepő -- a kocsmárosok ünnepnapja is ez.
Az Útikalauz oldalon kérdezte meg egyik olvasóm, mit jelent ez a tábla, amiből többet is látott Bulgáriában autózva.
A tábla neve черна точка (cserna tocska), azaz fekete pont, és általánosságban veszélyes útszakaszt jelöl. Egész pontos definíciója: "Útszakasz magas baleseti kockázattal."
Mindenkinek van valami hátsó gondolata, titkos vágya, miért kezd saját szabadidejében blogot írni. Nekem kettő volt: az egyik, hogy az Index címlapjára kikerüljek, a másik, hogy egy szép napon az aktuális bolgár elnök átadjon valami szerény állami kitüntetést, mondjuk egy Szt. Cirill és Metód Érdemérmet.
Nos, az elsőt ma sikeresen abszolváltuk:
Már csak a másodikra várok. Plevneliev elnök úr, mikor lesz esedékes? Talán a holnapi sopszka-salátás írás után? :-)
A kérdést el lehetne azzal intézni, hogy a munkanélküliség magasabb, mint Magyarországon, miközben az átlagfizetések névértéken olyan 20 százalékkal alacsonyabbak, a nyugdíjak pedig egyenesen alig láthatóak.
Csak akkor felmerül a kérdés: az a sok klassz bolgár rendszámos autó hogy kerül a parkolókba, és a látványosan költekező helyi aranyifjúság miből fizeti a rakijákat?
...oké, van még addig egy kis idő sajnos, viszont a macikkal együtt mi is ébredezünk a téli álmunkból, amíg Szófiában például átadtak egy komplett metróvonalat, meg újabb pár tucat kilométer autópályát, a blogra elkészült két írás is, hamarosan fel is kerülnek.
Emlékszem, amikor életemben először érkeztem Szófiába, nem ittam kólát. Bevackoltam a szállodai szobámba, lementem a bárba, és mivel már a recepciós sem volt beszélni világnyelv, a pincért egy bravúros bolgár nyelvi formulával támadtam le:
- Kokakóla?