Minden egyes nyáron van néhány horror hétvége: aki például idén július 10-én pénteken indult a bolgár tengerpartra, vagy utána szombaton, vasárnap, az bizony beleeshetett 6-8 órás várakozásba is a szerb-bolgár határon. A bulgáriai nyaralással foglalkozó fórumokban, csoportokban egyből meg is jelentek a romániai alternatív útvonalra vonatkozó kérdések. Érdemes lehet arrafelé menni?

Magyarországról a bolgár tengerpartra nemcsak Szerbián, de Románián keresztül is el lehet jutni, és kétségtelen, hogy a romániai útvonalon nincsenek vendégmunkások. Hogy érdemes-e Románia felé kerülni Szerbia helyett, az mindenesetre kérdőjeles.

Mikor várható az invázió?

A magyar-szerb és a szerb-bolgár határon nem a Napospartra induló magyar turisták miatt van a várakozás, hanem a Nyugat-Európából a nyári vakációra hazatérő vendégmunkások miatt. A vendégmunkások nagy része török, kisebb részük bolgár, szerb, albán, macedón, koszovói, esetleg görög. A magyar - szerb határon még egyszerre jelennek meg, de a szerb-bolgár határon már nagyrészt csak a bolgár és a török vendégmunkások közlekednek.

A vendégmunkások mozgása meglehetősen kiszámítható. Akkor indulnak haza, amikor az országban vagy tartományban, ahol dolgoznak, véget ér az iskolai év. (Aki nem családos, az inkább a repülést választja.) Nyugat-Európában ez tipikusan a júliusi hétvégék valamelyike: péntek délután elrángatják a kissrácokat az évzáróról, be a már összepakolt wágenbe, és irány a szülőföld.

Aki Ausztriából vagy Németország közeli részeiből, pl Bajorországból indul, már péntek este a magyar-szerb határon áll sorba, de a tömeg nagyobb része szombatra ér oda. Aki távolabbról indul (Hollandia, Belgium, Dánia, stb) vagy végigvárja az évzárót, és kicsit kényelmesebb, az pedig vasárnapra.

Ebből borítékolható, hogy a júliusi hétvégéken, esetleg még augusztus első hétvégéjén tömegek lesznek a határokon, az átkelés lassú. Ezek az inváziós napok.

Persze ezekben a hetekben a többi nap is erős lehet, de nem kibírhatatlan, pláne ha valaki kész az alternatív átkelőket is használni. Júniusban, azután augusztusban, szeptemberben nem érdemes kifelé más útvonalat tervezni, mint Szerbián keresztül. (Kivéve esetleg, ha valaki Kelet-Magyarországról indul a bolgár tengerpart legészakibb részére, vagy kifejezetten egy erdélyi kirándulással kötné össze a nyaralást.)

A vendégmunkások visszatérése is kiszámítható - a két-három-négy hetes szabadságuk leteltével indulnak, így július utolsó hétvégéjétől augusztus végéig lesz nagy a tömeg a határokon, elsősorban a csütörtök-péntek-szombat napokon, hiszen vasárnap estére kell Nyugat-Európában lenniük, hétfőn kezdődik a munka.

Az üveg nyaka

Aki régóta járja az útvonalat, az tudja, hogy régebben háromféle kritikus pont volt az inváziós napokon. A magyar-szerb határ, a szerb autópálya kapuk és a szerb-bolgár határ. Ebből kettő kapacitását megnövelték: az utóbbi pár évben sorra nyílnak az alternatív határátkelők Magyarország és Szerbia között, illetve a szerbek átalakították az autópálya fizetési rendszerét és jelentősen kibővítették a fizetőhelyek kapacitását, így csúcsidőben egy irányba akár egyszerre nyolc kapu is dolgozhat, a kártyás díjfizetési lehetőség pedig jelentősen megrövidíti azt az időt, amit egy autó a fizetőkapunál tölt. Egy-egy tízpercre persze be lehet ragadni a két fizetési pont valamelyikénél, illetve a magyar határon akár háromnegyed-, egy órára is, de ettől a szerbiai útvonal összességében még mindig vonzóbb marad, mint Románián keresztül.

A probléma neve Dimitrovgrád (SRB)-Kalotina (BG), azaz a szerb-bolgár határ, ahol továbbra is mindössze pár sáv áll rendelkezésre az átkelésre, és aminek ésszerű alternatívája - a földrajzi körülmények miatt - nemigen van. A vendégmunkások (és velük együtt a magyar turisták) áramlásának elkeskenyedő része, üvegnyaka ez a határátkelő.

A romániai átkelés

Az átlagos magyar nyaraló család számára, akik Budapestről Napospartra utaznak, a romániai útvonal a szerbiainál akár pár kilométerrel rövidebb is lehet. Bár a határátkelések előtt itt is kell mondjuk fél órát várakozni (a románok is szeretnek a bolgár tengerparton nyaralni), a mozgás folyamatos, a táj pedig csodaszép. Sőt, még az utak is jó állapotúak.

A probléma leginkább az, hogy miközben Szerbián keresztül végig autópályán suhanunk (jelenleg a szerb határ és Szófia között van egy 14 kilométeres lassú szakasz, az is éppen az autópálya építése miatt) és az átlagsebességünk 100 km/h felett lehet, addig Romániában a haladás nem feltétlenül egyszerű. Nincsenek autópályák (legfeljebb pár tucat kilométer hosszúságú szakaszok), az országutakon pedig rengeteg a lakott település (és közöttük az átkelés szempontjából a legborzasztóbb műfaj, a sok kilométer hosszú szalagfalu), a nyílt szakaszokon pedig szekerek, traktorok, ősöreg autóbuszok és rengeteg-rengeteg kamion lassítják a forgalmat, előzni pedig nehéz. Folyamatosan haladunk ugyan - de kínosan lassan fogynak a kilométerek, sok a traffipax, és időnként centikre mellettünk húznak el a türelmetlen helyi Fittipaldescuk, akik minden felszabaduló pár méteren kimennek előzni. És ne higgyük azt, hogy éjszaka jobb a helyzet: a kamionok és a traffipaxok örökké jelen vannak.

A megoldás

A bolgár tengerparti nyaralóhelyeken gyakorlatilag végtelen számú szállás van. A nyaralást úgy érdemes lefoglalni, hogy tudjuk, milyen napokon nem akarunk utazni, ha az autózást választjuk. Júniusban és szeptemberben szinte mindegy, de júliusban és augusztusban nagyon nem. Ezekben a hónapokban lehetőség szerint utazzunk kedd-szerda-csütörtökön kifelé, és hétfő-kedd-szerdán befelé. Valamennyi várakozás biztosan lesz, de extrém, sok órás torlódásokra nem kell számítani.

A romániai útvonal nem lesz sem sokkal gyorsabb, sem sokkal stresszmentesebb, ha a "rossz" napokon megyünk.

Érdemes letölteni a BorderWatcher nevű applikációt a telefonunkra, ez a magyar-szerb határt elég pontosan látja, de néha a szerb-bolgárt is. A magyar-szerb határról pontos információt lehet kapni a Határfigyelők nevű Facebook csoportban is. Ezek a felhasználók információi, az ő élő közvetítésük alapján működnek, így ha használtuk az ott található infót, udvarias dolog viszonozni is azt, és megosztani, mi magunk hol mit tapasztaltunk.

Ha tetszett az írás, és nem akarsz lemaradni hasonlókról, lájkold és kövesd a Facebook oldalunkat.