Forintot levára? Forintot euróra, és azt levára? Vagy bankkártya? Hogyan jön ki legolcsóbban a költőpénz? Elő a kalkulátorral! (A bejegyzés 2023. július 17-én frissült.)

Kezdjük ezt a posztot is az elmaradhatatlan nyelvészkedéssel: magyarul ugyan levának hívjuk a bolgár fizetőeszközt, de helyesen „lev” lenne a neve, mert ez a pénznem egyes száma. Más nyelvek egyébként így is vették át. A „leva” már egyfajta többes szám (amit számnevek után használnak), és amit az egylevásnál nagyobb névértékű pénzekre írnak.

Miután ezt tisztáztuk, visszaváltok az elfogadott magyar szóhasználatra, és a továbbiakban én is levázni fogok. (A szó maga egyébként azt jelenti, hogy „oroszlán,” bár a bolgár helyesírási reform óta már másképp írják a pénznemet, mint a szavannai ragadozót.) A leva egyébként 1881 óta számít hivatalos fizetőeszköznek Bulgáriában.

A Bulgáriába látogató magyaroknak alapvetően négy és fél forrásból lehet levájuk:

1)      még a kiutazás előtt forintért váltanak bankban vagy pénzváltóban

2)      forintot visznek ki Bulgáriába, és azt váltják forintra kinti pénzváltóban

3)      itthon eurót váltanak, amit kint továbbváltanak levára

4)      bankautomatából veszik ki Bulgáriában

5)      nincs is levájuk kápéban, hanem kártyával fizetnek (ez csak felet ér, mert fizetni "csak" az esetek 70-80 százalékában tudunk kártyával)

illetve a fentiek kombinációja.

Nézzük sorra az egyes módszerek előnyeit és hátrányait.

 1) Forintért levát

Tulajdonképpen ez lenne a legegyszerűbb művelet: ha a fizetésünket forintban kapjuk, odakint viszont levára van szükségünk, váltsuk be direktben. Persze ha ez ilyen egyszerű lenne, nem lenne szükség erre a blogbejegyzésre :-)

Arról mindenkit lebeszélnék, hogy magyar húszezresekkel vágjon neki Bulgáriának. Bulgáriában nem nagyon szeretik a forintot, pusztán azért, mert nem használják. Emiatt a kinti forintváltás pár százalékkal kevesebb levát eredményez, mint minden más módszer. Plusz ott a kockázat, hogy a forintot eleve csak a nagyobb  pénzváltók és bankfiókok listázzák, ezekből pedig nincs olyan sok. Pláne olyan nem, ami éjjel-nappal nyitva lenne. Tehát ez a megoldás drága és kockázatos is - felejtsük el. Tartalékba vihetünk forintot, ha valami váratlan kiadás merül fel, Burgaszban, Várnában vagy a nagyobb tengerparti üdülőhelyeken (esetleg máshol is) találhatunk olyan váltót/bankot, ahol adnak érte levát.

Ha Magyarországon veszünk levát, egyszerűbb a helyzet, de a tipikus „sarki” pénzváltó nemigen tart készleten annyi levát, amivel egy négytagú család egy-két hétig ehet-ihat-tankolhat Bulgáriában, tehát előfordulhat, hogy kétszer kell megjelennünk: először, amikor megrendeljük a pénzt, és másodszor, amikor át is tudjuk azt venni. 

Szerencsénkre a leva pontos árfolyamát könnyű kiszámolni, és összehasonlítani azzal az értékkel, amennyiért a pénzváltó kínálja.

A leva árfolyama ugyanis a német márkához van kötve már 1997 óta, akkor – az éppen hiperinflációba süllyedő, a gazdasági csőd állapotába került országban – kitalálták az 1 leva = 1 márka árfolyamot, és az azt garantáló pénzügyi mechanizmust („valutatanács,” angolul „currency board”).

Emiatt az „új leva” miatt van az egyébként, hogy a bolgár leva, mint pénznem, hivatalos ISO rövidítése nem a logikus BGL, hanem a furcsa BGN (N = New). A valutatanács persze az euró bevezetésével is fennmaradt, de az átváltás már nem ennyire egyszerű és szép: 1 euró = 1.9558 leva, középárfolyamon. Ez egy fix összeg, nem változik már 26 éve, tehát a bolgár újságok nem is közlik az aznapi EUR-árfolyamot, hiszen az elég unalmas lenne.

A bankok tipikusan 1.92 – 1.94 levát adnak egy euróért, de a tengerparton sem nehéz olyan váltót találni, ahol legalább 1.90 – 1.92 az árfolyam. (Ehhez képest a reptéren vagy egyes szállodákban elérhető 1.65 – 1.75 árfolyam fájdalmasan rossz, ezzel a továbbiakban nem is foglalkozunk.)

A helyes döntési mechanizmus tehát az, hogy az adott, levával valóban kereskedő magyarországi pénzváltó euró árfolyamát elosztjuk mondjuk 1.90-nel (ennyit mindenképp kapunk az euróért), és ez alapján eldöntjük, megéri-e levát venni, vagy maradjunk az eurónál.

Ami a konkrét példát illeti, Budapesten, a Nagykörúton a mai napon (2023.07.17.) egy frekventált pénzváltó 376 forintért árulta az eurót, 198.50 forintért a levát. Ha a 376 forint euro árfolyamot elosztjuk 1.90-nel, 197.89 forint jön ki. (Ha optimisták és türelmesek vagyunk, megcélozhatjuk az 1.94 árfolyamot is, ebben az esetben 193.81 forintra jön ki egy leva.) Itt tehát az eredmény ugyan szoros, de mindenképp az euró váltása felé billen: ha nem fogunk ki jó váltót Bulgáriában, akkor is 61 fillérrel olcsóbbra jön ki minden leva. Ha kicsit kutatunk bankfiók vagy ügyesebb pénzváltó után, majdnem öt forintot nyerünk levánként.

Keressük fel kedvenc pénzváltónkat, legyen nálunk zsebszámológép, és ne féljünk használni!

 2) Forintért eurót, euróét levát

A fenti példa azt adta ki, hogy a konkrét napon, a konkrét pénzváltónál nem volt érdemes levát váltani közvetlenül, jobban járunk, ha eurót viszünk. Az eredmény ugyan döntetlen közeli volt, és más napon, más pénzváltóban akár fordítva is kijöhet, de alapvetően a legjobb ötlet euórt venni.

A gyakorlatban ugyanis könnyen kiderülhet, hogy hiába szeretnénk mondjuk 1,000 levát váltani, az nem elérhető készpénzben, csak megrendelni tudják a Nemzeti Banktól, tehát egyszer még vissza kell menni érte. Ez plusz költséggel járhat.

Az EUR váltás előnye az is, hogy egyszerűbb a visszaváltás, ráadásul út közben is olyan valuta van a kezünkben, amit végszükség esetén mindenhol elfogadnak, akár Szerbiában akár Romániában (ne adj isten egy éjszakai trélerezés során).

Az EUR levára váltásánál a problémát a csaló pénzváltók jelenthetik. Nem kell pánikba esni, a csalók viszonylag kevesen vannak, ráadásul a „csalás” mindig világosan ki van írva – éppen ezért ésszerű óvatossággal el lehet kerülni a csalásokat.

A trükkök száma végtelen, a poszt végén mutatunk pár példát. 

 3) Bankkártya

Bulgária EU-tagország, ahol mindenféle direktívák vannak a készpénzkímélő fizetési módszerek terjesztésére, és igen, Bulgáriában is egyre több helyen lehet kártyával fizetni. A hipermarketekben (de újabban a kisebb boltokban is), a benzinkutaknál, a nagyobb vendéglátóipari egységekben, a szállodákban egyre természetesebb a kártyás fizetés, és ahol van ilyen lehetőség, ott érdemes is élni vele, hiszen egyszerű, biztonságos, és igen jó árfolyamot lehet kártyás fizetéssel elérni. Nem nagyon szokás elfogadni viszont a kártyát a bazársoron, a kisebb büfékben, és általában a szolgáltatóknál (pl. gumis, kulcsmásoló, fodrász).

Ha forint számlánk van, a bankkártya ugyan kettős konvertálással dolgozik, a fizetendő leva összeget előbb dollárra vagy euróra váltja (a kártya típusától függően), majd azt váltja forintra, de a kettős konverzió során mindvégig a deviza árfolyamot használja, nem a valuta árfolyamot.

Nem tisztünk pénzügytechnikai alapképzést tartani, a lényeg végül is az, hogy a deviza árfolyam sokkal kedvezőbb a valuta árfolyamnál, így ha kártyával fizetünk, szinte biztosan kedvezőbb árfolyam jön ki, mint a készpénz-váltásnál. A kártyás vásárlásnak az esetek túlnyomó részében nincs költségvonzata a vásárló felé, de ha bizonytalanok vagyunk, érdeklődjünk a bankunknál. Ha a hitelkártyánkon van valamilyen visszatérítéses konstrukció, az külföldön is működni fog, tovább csökkentve a költségeket.

Bankkártyával pénzt felvenni már nagyobb rákészülést igényel. Van bank, ami saját hálózatán belül, azaz saját kinti bankja saját automatáiból felvett összegekre csak 0 - 2 EUR-t számol fel alkalmanként - de egyszerre csak meghatározott mennyiségű levát lehet felvenni. Így a pénzfelvét költsége 0 - 2 forinttal drágít meg minden egyes levát – amit viszont deviza eladási árfolyamon veszünk meg, nem valuta eladásin. Érdemes rákérdezni a bankunknál! Az OTP, az UniCredit, a K&H, a Raiffeisen bankok  (stb) Bulgáriában is jelen vannak.

A mai napon az OTP-nél például 199,36 ft a BGN valuta eladási árfolyama (ennyiért adnak levát készpénzben a bankfiókban), de a deviza eladási árfolyam csak 191,22 –  a két érték közötti különbség több, mint 8 forint, amiből a kettős konverzió még olyan 2 forintot, az OTP-bank pénzfelvételi díja pedig további 2 forintot vesz el, de így is marad 4,14 forint "haszon." 

Az UniCredit (Bulbank), a K&H (KBC Bank), a Raiffeisen (bolgárul is ugyanez) és az OTP (DSzK) említése egyébként nem véletlen: ezek itthon is, Bulgáriában is a legnagyobb lakossági bankok közé tartoznak, kiterjedt az ATM- és fiókhálózatuk, a legtöbb tengerparti településen is van legalább egy-két pénzautomatájuk.

Más bankok viszont húzós összegeket számíthatnak fel külföldi kp felvételre, az én bankom például alkalmanként 7 eurót, és így már nem feltétlenül éri meg kp-t felvenni – érdemes előre tájékozódni.

Összegzés

A fentiekben kiszámolt árakat hasonlítsuk most össze:

1) forintot váltunk levára Bulgáriában: N/A, de mindenképp drága, és vannak kockázatai

2) forintot váltunk levára OTP bankfiókban: 199,36, kockázatmentes, de lehet, hogy kétszer kell visszamenni a pénzért, mert a banknak be kell rendelnie a leva bankjegyeket.

3) forintot váltunk levára egy budapesti, körúti pénzváltóban: 198,50, kockázatmentes, de lehet, hogy kétszer kell visszamenni a pénzért, mert a váltónak be kell rendelnie a leva bankjegyeket. Más pénzváltóknál az árfolyam is eltérhet. Számológép legyen nálunk!

4) forintot váltunk euróra, eurót levára, az első bulgáriai pénzváltóban (1.90 árfolyamon): 197,89, alacsony kockázat

5) pénzt veszünk fel a a bankunk testvérbankjának saját ATM-jéből: 194,92 kockázatmentes, de meg kell találni a megfelelő ATM-et. Ha egyáltalán van testvérbankja a miénknek. Tájékozódjunk!

6) forintot váltunk euróra, eurót levára, egy némi utánajárással kiválasztott váltóban (1.94 árfolyamon): 193,81, alacsony kockázat, de meg kell találni a jó árfolyamot tudó pénzváltót, ami a tengerparton nem feltétlenül egyszerű

7) bankkártyával fizetünk: 193,22, kockázatmentes, csak nem lehet mindenhol kártyával fizetni

Figyelem! Ez a táblázat egyetlen 2023-as napról mutat pillanatfelvételt. Az adatok nyilván már másnap sem voltak pontosan érvényesek, de a tendenciák egyértelműek.

Őrülten nagy különbségek tehát nincsenek, max 3-3.5 százalék, de egy négytagú család (persze aki nem AI-n van) egy tipikus 8-14 napos nyaraláson jó pár ezrest meg tud takarítani, ha nem rohan be az első magyar bankba levát váltani, hanem előtte körülnéz a piacon vagy kártyát használ.

Csaló bolgár pénzváltók

Bár a fenti számításban az egyik legolcsóbb és legpraktikusabb levaszerzési lehetőségnek az jött ki, hogy itthon eurót váltunk forintért, kint pedig az eurót váltjuk levára, a módszer kockázata, hogy lehúzós pénzváltóba is vezethet minket a balsors. Bűncselekmény-szerű lehúzás nincs, a pénzváltók mindenképpen a jól látható helyre kifüggesztett feltételeknek megfelelően fognak pénzt váltani, tehát ha van is lehúzás, a lehúzás minden esetben jól láthatóan, előre fel van tüntetve.

Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy a leva középárfolyama az euróhoz képest fixen 1.9558. Aki ennél többet ígér, az biztosan csal.

Különösen vonatkozik ez a „fekete” pénzváltókra. A hivatalos pénzváltók is olyan szűk árréssel dolgoznak, hogy az utcán leszólítgatós kollégáknak egyszerűen nincs értelmük – a pénzváltó előtt minket megszólító vállalkozók mindegyike csaló, ez simán kijelenthető, hiszen azért a "szuper” árfolyamért, amit nekünk "feketén" kínál, simán válthatna pénzt az első bankban, számlával, mindennel.

Aki utcán, magánszemélynél vált pénzt Bulgáriában, ahol különösebb túlzás nélkül minden utcasarkon van egy hivatalos pénzváltó, az őszintén szólva meg is érdemli, hogy lehúzzák, de azért álljon itt a leggyilkosabb trükk: a valódi euróért régi levát adnak. Minden rendben lévőnek tűnik, a levát először látó áldozat át is számolhatja a pénzt, amit aztán a sarki kisboltban undorodva tolnak majd vissza. Az 1997 előtti levát ugyan ma is beváltják a bankok, de nem árt tudni, hogy a leva-reform idején három nullát levágtak: a régi száz levás nem ~19,000 forintot ér, hanem csak ~19 forintot. Tessék, itt vannak a ma használatos bolgár bankjegyek:

A hivatalos pénzváltók is csalhatnak, de a csalás maga világosan fel van tüntetve, bármilyen abszurdan is hangzik ez. Minden pénzváltóban kötelező ugyanis jól látható helyen kint lennie a kondíciós táblának, és a váltóban ennek a táblának megfelelően kell pénzt váltani, a váltásról pedig igazolást kiállítani (bolgárul bordero) – ezt szigorúan ellenőrzik, és akinél hiányosságot találnak, az már húzhatja is le a rolót.

Az más kérdés, hogy a pénzváltós táblát meg lehet egy kicsit trükközni, különösen a pénzváltó elé letámasztott hirdetőtáblát. Jelen sorok szerzője már egy évtizede élt Bulgáriában, amikor beszopta a legegyszerűbb trükköt: az 1.95-ös EUR árfolyam helyett 1.195 volt kiírva, persze sűrűn szedett számokkal, egy kicsit egybe is olvadt az egész, de nem lehetett reklamálni, hiszen a kiírásnak megfelelően váltottak…

Az a lényeg, hogy elővigyázatosan járjunk el. Ha sok a bolgár szöveg angol fordítás nélkül, mindenképp legyünk óvatosak. A félprofi turisták egyszerre csak kisebb összeget váltanak be, és ha minden stimmel, csak akkor adják át a 100 euróst. Az egészen profik pedig rááldozzák az időt, és figyelik a váltóból kilépő turista-kollégák reakcióit, és ha csupa boldog ember jön ki, csak akkor viszik be a pénzüket.

Pénzváltóból egyébként rengeteg van, tetszőleges városban, a legkülső lakótelepen is jó eséllyel találunk éjjel-nappali nyitvatartású, korrekt árfolyamon dolgozó cséndzsbürót - hiszen a bolgár gazdaság egyik motorja a külföldön dolgozók által euróban hazautalt megtakarítás.

Nézzünk néhány példát az átverésekre:

Az a trükk, hogy nincs trükk. Szépen világosan fel van tüntetve az eladási és a vételi árfolyam, angolul is. De az emberek egy része annyira szeretne 1.97-et kapni az euróért, hogy nem veszi észre, hogy 1.65-öt fog csak kapni, és szava sem lehet. Primitív, primitív, de nyilván működik, különben nem csinálnák.

Változat az előzőre: itt eleve gyanús kell, hogy legyen az 1.96 árfolyam az EUR mellett. Ez magasabb, mint a fix, bebetonozott 1.9558 középárfolyam. Persze a kiírt árfolyamnak igaznak kell lennie, és igaz is - de ez az eladási árfolyam ("we sell"), azaz 1.96 leváért adnak egy eurót. Hogy fordítva hogyan megy? Nyilván valami vacak árfolyamon, ami egyébként biztosan világosan ki van függesztve odabenn, a kasszánál. Egyébként ez a leggyakoribb trükk.

Már megint egy 1.96-os ráta, ami magasabb a hivatalos közép árfolyamnál. Tán csak nem valami átverés készül? Bizony, a táblán fenn van bolgárul és angolul is, hogy ez nem ám az árfolyam, hanem csak valamiféle bónusz, minden tizedik kuncsaft kap USD 1.49 ajándékot, minden huszadik meg 1.96 EUR-t. Hogy az árfolyam mennyi? Az biztos pocsék, és csak a váltóban belül, egy A4-es lapra kinyomtatva (de jól látható helyre kiakasztva!) lesz látható. Itt tehát nem váltunk pénzt.

Mi az az András-kereszt (#) az "árfolyam" előtt? Ja, hogy ez nem is árfolyam? Hát nem. Ez a pénzváltástól független játék vagy mi, amivel mobiltelefonba való memóriakártyát lehet kapni (?), ha az ember a megfelelő kódot (??) elküldi egy mobil számra sms-ben. Maga a bolgár szöveg is tök értelmetlen, vagy szándékosan zagyva - itt sem fogunk pénzt váltani.

Az az 1.953 nem hangzik rosszul, igaz? De ha jobban megnézzük, nem 1.953, hanem 19.53, és nem az árfolyam, hanem sajnos csak a vételi- és eladási árfolyam közötti százalékos különbség – amint ez angolul, nem is apró betűkkel fent van a táblán. Na menjenek a fenébe.

Ez már megint egy bónuszos átverés. Árfolyamról szó sincs, minden tizedik ügyfél 1.47 dollárt kap, minden huszadik pedig 1.96 eurót. Az árfolyam bent lesz a pultnál, de én be sem mennék odáig, nyilván kritikán aluli.

Ez kakukktojás, itt nincs átverés :-) Ez egy híres szófiai pénzváltóhely a legbelső belvárosban, a Vitosha bulevár és a Szkobelev bulevár sarkán (az NDK nevű kultúrközpont közvetlen közelében), ahol tényleg lehet 1.953 levát kapni egy euróért. A kép jellemző, tipikusan 5-10 perces sorban állást követően lehet bejutni a váltóba, ami egyébként 0-24 működik, de az esti órákban valamivel gyengébb árfolyamon váltanak. A "jobb a sűrű fillér sztotinka, mint a ritka forint leva" üzleti terv tipikus esete. Google Maps-en így lehet megtalálni.

Még egyszer: nem kell pánikolni, a pénzváltók túlnyomó része tisztességes, az ügyeskedőkből kevés van - de nem árt résen lenni.