Bulgária - all inclusive

Hurrá, Bulgária!

Honnan lesz nekük levánk?

2014. augusztus 21. - stevie balkanski

5f1244f8dff53c8b23b286c03aa778c5_big.jpg

Forintot levára? Forintot euróra, és azt levára? Vagy bankkártya? Hogyan jön ki legolcsóbban a költőpénz? Elő a kalkulátorral!

 

Kezdjük ezt a posztot is az elmaradhatatlan nyelvészkedéssel: magyarul ugyan levának hívjuk a bolgár fizetőeszközt, de helyesen „lev” lenne a neve, mert ez a pénznem egyes száma. Más nyelvek egyébként így is vették át. A „leva” már egyfajta többes szám (amit számnevek után használnak), és amit az egylevásnál nagyobb névértékű pénzekre írnak.

Miután ezt tisztáztuk, visszaváltok az elfogadott magyar szóhasználatra, és a továbbiakban én is levázni fogok. (A szó maga egyébként azt jelenti, hogy „oroszlán,” bár a bolgár helyesírási reform óta már másképp írják a pénznemet, mint a szavannai ragadozót.) A leva egyébként 1881 óta számít hivatalos fizetőeszköznek Bulgáriában.

A Bulgáriába látogató magyaroknak alapvetően három forrásból lehet levájuk:

1)      még a kiutazás előtt forintért váltanak bankban vagy pénzváltóban

2)      itthon eurót váltanak, amit kint továbbváltanak levára

3)      bankautomatából veszik ki Bulgáriában

illetve a fentiek kombinációja.

 

Nézzük sorra az egyes módszerek előnyeit és hátrányait.

 

  1. Forintért levát

 

Tulajdonképpen ez lenne a legegyszerűbb művelet: ha a fizetésünket forintban kapjuk, odakint viszont levára van szükségünk, váltsuk be direktben. Persze ha ez ilyen egyszerű lenne, nem lenne szükség erre a blogbejegyzésre :-)

Arról mindenkit lebeszélnék, hogy magyar húszezresekkel vágjon neki Bulgáriának. Bulgáriában nem nagyon szeretik a forintot, pusztán azért, mert nem használják. A kereskedelemben többnyire euró az elszámolás alapja, a közvetlen forint igényt csak a Magyarországra utazó bolgár turisták jelentik, de a turisták mozgása a két ország között egyenlőtlen: az utóbbi években sokkal több magyar utazik Bulgáriába, mint ahány bolgár Magyarországra. Arról nem is beszélve, hogy különböző okok miatt eleve gyakori, hogy a bolgároknak van otthon eurójuk is -- például a külföldön dolgozók eurós hazautalásai miatt.

Emiatt a kiegyensúlyozatlanság miatt a bankok és a pénzváltók eleve úgy kalkulálnak, hogy a saját euró árfolyamukon konvertálják át a forintot, és a kevéssé keresett valutával járó többlet munka miatt plusz költséget számolnak fel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kinti forintváltás 5-10 százalékkal kevesebb levát eredményez, mint minden más módszer. Plusz ott a kockázat, hogy a forintot eleve csak a nagyobb  pénzváltók, és bankfiókok listázzák, ezekből pedig nincs olyan sok. Pláne olyan nem, ami éjjel-nappal nyitva lenne. Tehát ez a megoldás drága és kockázatos is - felejtsük el.

Ha Magyarországon veszünk levát, egyszerűbb a helyzet, de a tipikus „sarki” pénzváltó nemigen tart készleten annyi levát, amivel egy négytagú család egy-két hétig ehet-ihat-tankolhat Bulgáriában, tehát előfordulhat, hogy kétszer kell megjelennünk: először, amikor megrendeljük a pénzt, és másodszor, amikor át is tudjuk azt venni. 

Az árfolyamok nagyon szórnak: beszámolók szerint egy-két helyen ugyan egész normális mennyiségű levát kaphatunk a forintunkért, de többnyire nem - résen kell lenni, na.

Szerencsénkre a leva pontos árfolyamát könnyű kiszámolni, és összehasonlítani azzal az értékkel, amennyiért a pénzváltó kínálja.

A leva árfolyama ugyanis a német márkához van kötve már 1997 óta, akkor – az éppen hiperinflációba süllyedő, a gazdasági csőd állapotába került országban – kitalálták az 1 leva = 1 márka árfolyamot, és az azt garantáló pénzügyi mechanizmust („valutatanács,” angolul „currency board”).

Emiatt az „új leva” miatt van az egyébként, hogy a bolgár leva, mint pénznem, hivatalos ISO rövidítése nem a logikus BGL, hanem a furcsa BGN (N = New). A valutatanács persze az euró bevezetésével is fennmaradt, de az átváltás már nem ennyire egyszerű és szép: 1 euró = 1.9558 leva, középárfolyamon. Ez egy fix összeg, nem változik, tehát a bolgár újságok nem is közlik az aznapi EUR-árfolyamot, hiszen az elég unalmas lenne.

Ami az eurót illeti, a bolgár pénzváltók hajlamosak nagyon minimális haszonkulccsal dolgozni, így nem lehetetlen olyan városi pénzváltót találni, ahol az 1.95-ös vételi árfolyam is elérhető – és nincs semmi trükközés sem a dologban.

A bankok tipikusan 1.92 – 1.94 levát adnak egy euróért, de a tengerparton sem nehéz olyan váltót találni, ahol legalább 1.91 – 1.92 az árfolyam. (Ehhez képest a reptéren vagy egyes szállodákban elérhető 1.65 – 1.75 árfolyam fájdalmasan rossz, ezzel a továbbiakban nem is foglalkozunk.)

A helyes döntési mechanizmus tehát az, hogy az adott, levával valóban kereskedő magyarországi pénzváltó euró árfolyamát elosztjuk mondjuk 1.91-gyel (ennyit mindenképp kapunk az euróért), és ez alapján eldöntjük, megéri-e levát venni, vagy maradjunk az eurónál.

Ami a konkrét példát illeti, Budapesten, a Nagykörúton a mai napon (2014.08.20.) egy frekventált pénzváltó 314.50 forintért árulta az eurót, 167.00 forintért a levát. Ha a 314.50 árfolyamot elosztjuk 1.91-gyel, 164.65 forint jön ki. (Ha optimisták és türelmesek vagyunk, megcélozhatjuk az 1.94 árfolyamot is, ebben az esetben 162.11 forintra jön ki egy leva.) Itt tehát az az eredmény, hogy nem érdemes közvetlenül levát váltani, mert minden egyes leva 2.5 - 5 forintal lesz drágább így, mint ha eurót viszünk. Ráadásul, mint említettem, könnyen előfordulhat, hogy kétszer kell mennünk: egyszer, amikor megrendeljük a pénzt, és még egyszer, amikor megérkezik a leva, és át tudjuk venni.

A fenti példa egyébként elég általános: a legtöbb pénzváltó az euróhoz képest magasabb árréssel árulja a levát, így összességében megérheti inkább eurót váltani. De legyen nálunk zsebszámológép és ne féljünk használni.

 

  1. Forintért eurót, euróét levát

 

A fenti példából az jött ki, hogy sok esetben (de talán helyesebb úgy fogalmazni: a legtöbb esetben) érdemes inkább eurót váltani, és azt már Bulgáriában tovább váltani levára. Ennek az az előnye is megvan, hogy szinte biztosan csak egyszer kell felkeresnünk a pénzváltót, és út közben is olyan valuta van a kezünkben, amit végszükség esetén mindenhol elfogadnak.

Itt a problémát a csaló pénzváltók jelenthetik. Nem kell pánikba esni, a csalók viszonylag kevesen vannak, ráadásul a „csalás” mindig világosan ki van írva – éppen ezért ésszerű óvatossággal el lehet kerülni a csalásokat.

Az első és legfontosabb tudnivaló a leva középárfolyama az euróhoz képest: mint említettük, ez fix 1.9558. Aki ennél többet ígér, az biztosan csal.

Különösen vonatkozik ez a „fekete” pénzváltókra. A hivatalos pénzváltók is olyan szűk árréssel dolgoznak, hogy az utcán leszólítgatós kollégáknak egyszerűen nincs értelmük – a pénzváltó előtt minket megszólító vállalkozók mindegyike csaló, ez simán kijelenthető, hiszen azért a "szuper” árfolyamért, amit nekünk "feketén" kínál, simán válthatna pénzt az első bankban, számlával, mindennel.

Aki utcán, magánszemélynél vált pénzt Bulgáriában, ahol különösebb túlzás nélkül minden utcasarkon van egy hivatalos pénzváltó, az őszintén szólva meg is érdemli, hogy lehúzzák, de azért álljon itt a leggyilkosabb trükk: a valódi euróért régi levát adnak. Minden rendben lévőnek tűnik, a levát először látó áldozat át is számolhatja a pénzt, amit aztán a sarki kisboltban undorodva tolnak majd vissza. Az 1997 előtti levát ugyan ma is beváltják a bankok, de nem árt tudni, hogy a leva-reform idején három nullát levágtak: a régi száz levás nem 16,000 forintot ér, hanem csak 16 forintot. Tessék, itt vannak a ma használatos bolgár bankjegyek:

official_bulgarian_money.jpg

A hivatalos pénzváltók is csalhatnak, de a csalás maga világosan fel van tüntetve, bármilyen abszurdan is hangzik ez. Minden pénzváltóban kötelező ugyanis jól látható helyen kint lennie a kondíciós táblának, és a váltóban ennek a táblának megfelelően kell pénzt váltani, a váltásról pedig igazolást kiállítani (bolgárul bordero) – ezt szigorúan ellenőrzik, és akinél hiányosságot találnak, az már húzhatja is le a rolót.

Az más kérdés, hogy a pénzváltós táblát meg lehet egy kicsit trükközni, különösen a pénzváltó elé letámasztott hirdetőtáblát. Jelen sorok szerzője már egy évtizede élt Bulgáriában, amikor beszopta a legegyszerűbb trükköt: az 1.95-ös EUR árfolyam helyett 1.195 volt kiírva, persze sűrűn szedett számokkal, egy kicsit egybe is olvadt az egész, de nem lehetett reklamálni, hiszen a kiírásnak megfelelően váltottak…

A trükkök száma végtelen, a poszt végén mutatunk még pár példát.

Az a lényeg, hogy elővigyázatosan járjunk el. Ha sok a bolgár szöveg angol fordítás nélkül, mindenképp legyünk óvatosak. A félprofi turisták egyszerre csak kisebb összeget váltanak be, és ha minden stimmel, csak akkor adják át a 100 euróst. Az egészen profik pedig rááldozzák az időt, és figyelik a váltóból kilépő turista-kollégák reakcióit, és ha csupa boldog ember jön ki, csak akkor viszik be a pénzüket.

Pénzváltóból egyébként rengeteg van, tetszőleges városban, a legkülső lakótelepen is jó eséllyel találunk éjjel-nappali nyitvatartású, korrekt árfolyamon dolgozó cséndzsbürót - hiszen a bolgár gazdaság egyik motorja a külföldön dolgozók által euróban hazautalt megtakarítás.

 

  1. Bankkártya

 

Bulgária EU-tagország, ahol mindenféle direktívák vannak a készpénzkímélő fizetési módszerek terjesztésére, és igen, Bulgáriában is egyre több helyen lehet kártyával fizetni. A hipermarketekben (de újabban a kisebb boltokban is), a benzinkutaknál, a nagyobb vendéglátóipari egységekben, a szállodákban egyre természetesebb a kártyás fizetés, és ahol van ilyen lehetőség, ott érdemes is élni vele, hiszen egyszerű, biztonságos, és igen jó árfolyamot lehet kártyás fizetéssel elérni.

Ha forint számlánk van, a bankkártya ugyan kettős konvertálással dolgozik, a fizetendő leva összeget előbb dollárra vagy euróra váltja (a kártya típusától függően), majd azt váltja forintra, de a kettős konverzió során mindvégig a deviza árfolyamot használja, nem a valuta árfolyamot.

Nem tisztünk pénzügytechnikai alapképzést tartani, a lényeg végül is az, hogy a deviza árfolyam sokkal kedvezőbb a valuta árfolyamnál, így ha kártyával fizetünk, szinte biztosan kedvezőbb árfolyam jön ki, mint a készpénz-váltásnál. A kártyás vásárlásnak az esetek túlnyomó részében nincs költségvonzata a vásárló felé, de ha bizonytalanok vagyunk, érdeklődjünk a bankunknál. Ha a hitelkártyánkon van valamilyen visszatérítéses konstrukció, az külföldön is működni fog, tovább csökkentve a költségeket.

Bankkártyával pénzt felvenni már nagyobb rákészülést igényel. Van bank, ami saját hálózatán belül nem számít fel jutalékot a kártyás készpénz felvételre (ilyen az UniCredit nyári akciója), vagy csak egy szerényebb összeget. Például az OTP a saját kinti bankja, a DSzK hálózatában 1.88 EUR-t számol fel alkalmanként, és egyszerre 400 levát lehet felvenni, így a pénzfelvét költsége 1 forint ötven fillérrel drágít meg minden egyes levát – amit viszont deviza eladási árfolyamon veszünk meg, nem valuta eladásin. A mai napon az OTP-nél 168.76 a BGN valuta eladási árfolyama (ennyiért adnak levát készpénzben a bankfiókban), de a deviza eladási árfolyam csak 161.87 –  a két érték közötti különbség csaknem 7 forintot, amiből a kettős konverzió még olyan 1 forintot, az OTP-bank pénzfelvételi díja pedig további 1.5 forintot vesz el, de így is marad 4.50 forint "haszon." 

Az UniCredit (Bulbank) és az OTP (DSzK) említése egyébként nem véletlen: ezek itthon is, Bulgáriában is a legnagyobb lakossági bankok közé tartoznak, kiterjedt az ATM- és fiókhálózatuk, a legtöbb tengerparti településen is van legalább egy-két pénzautomatájuk.

Más bankok viszont húzós összegeket számíthatnak fel külföldi kp felvételre, az én citromsárga logójú bankom például alkalmanként 7 eurót, és így már nem feltétlenül éri meg kp-t felvenni – érdemes előre tájékozódni.

 

Összegzés

 

A fentiekben kiszámolt árakat hasonlítsuk most össze:

 

1) forintot váltunk levára Bulgáriában: N/A, de mindenképp drága, és vannak kockázatai

2) forintot váltunk levára OTP bankfiókban: 168.76, kockázatmentes

3) forintot váltunk levára a bpesti, körúti pénzváltóban: 167.00, kockázatmentes, de lehet, hogy kétszer kell visszamenni a pénzért, mert a váltónak be kell rendelnie a leva bankjegyeket

4) forintot váltunk euróra, eurót levára, az első pénzváltóban (1.91 árfolyamon): 165.18, alacsony kockázat

5) OTP ügyfélként pénzt veszünk fel az OTP kinti bankjának ATM-jéből: 164.37, kockázatmentes, de meg kell találni a DSzK automatát a közelben (és eleve OTP-ügyfélnek kell lenni)

6) bankkártyával fizetünk, vagy UniCredit ügyfélként pénzt veszünk ki ATM-ből: 162.87, kockázatmentes, de nem lehet mindenhol kártyával fizetni, és pláne nem mindenki UniCredit ügyfél

7) forintot váltunk euróra, eurót levára, egy némi utánajárással kiválasztott váltóban (1.94 árfolyamon): 162.11, alacsony kockázat, de meg kell találni a jó árfolyamot tudó pénzváltót, ami a tengerparton nem feltétlenül egyszerű

 

 

Figyelem! Ez a táblázat egyetlen 2014-es napról mutat pillanatfelvételt. Az adatok nyilván már másnap sem voltak pontosan érvényesek, de a tendenciák egyértelműek.

 

Őrülten nagy különbségek tehát nincsenek, max 4 százalék, de egy négytagú család (persze aki nem AI-n van) egy tipikus 8-14 napos nyaraláson jó pár ezrest meg tud takarítani, ha nem rohan be az első magyar bankba levát váltani, hanem inkább eurót vesz (és azt ügyesen váltja be kint), vagy kártyát használ.

 

Csaló bolgár pénzváltók

 

Bár a fenti számításban a legolcsóbb levaszerzési lehetőségnek az jött ki, hogy itthon eurót váltunk forintért, kint pedig az eurót váltjuk levára, a módszer kockázata, hogy lehúzós pénzváltóba is vezethet minket a balsors. Mint korábban említettem, bűncselekmény-szerű lehúzás nincs, a pénzváltók mindenképpen a jól látható helyre kifüggesztett feltételeknek megfelelően fognak pénzt váltani, tehát ha van is lehúzás, a lehúzás minden esetben jól láthatóan, előre fel van tüntetve.

 

Nézzünk néhány példát:

 

nov-vid-izmama-v-cheijndj-biurata-vmesto-valuta-kupuvame-znachka-17654.jpg

 

Az a trükk, hogy nincs trükk. Szépen világosan fel van tüntetve az eladási és a vételi árfolyam, angolul is. De az emberek egy része annyira szeretne 1.97-et kapni az euróért, hogy nem veszi észre, hogy 1.65-öt fog csak kapni, és szava sem lehet. Primitív, primitív, de nyilván működik, különben nem csinálnák.

 

8bd450aadff7c81caae33fbb90e799eb.jpg

 

Változat az előzőre: itt eleve gyanús kell, hogy legyen az 1.96 árfolyam az EUR mellett. Ez magasabb, mint a fix, bebetonozott 1.9558 középárfolyam. Persze a kiírt árfolyamnak igaznak kell lennie, és igaz is - de ez az eladási árfolyam ("we sell"), azaz 1.96 leváért adnak egy eurót. Hogy fordítva hogyan megy? Nyilván valami vacak árfolyamon, ami egyébként biztosan világosan ki van függesztve odabenn, a kasszánál. Egyébként ez a leggyakoribb trükk.

 

10032009484.jpg

 

Már megint egy 1.96-os ráta, ami magasabb a hivatalos közép árfolyamnál. Tán csak nem valami átverés készül? Bizony, a táblán fenn van bolgárul és angolul is, hogy ez nem ám az árfolyam, hanem csak valamiféle bónusz, minden tizedik kuncsaft kap USD 1.49 ajándékot, minden huszadik meg 1.96 EUR-t. Hogy az árfolyam mennyi? Az biztos pocsék, és csak a váltóban belül, egy A4-es lapra kinyomtatva (de jól látható helyre kiakasztva!) lesz látható. Itt tehát nem váltunk pénzt.

SNC00744.jpg


 

Mi az az András-kereszt (#) az "árfolyam" előtt? Ja, hogy ez nem is árfolyam? Hát nem. Ez a pénzváltástól független játék vagy mi, amivel mobiltelefonba való memóriakártyát lehet kapni (?), ha az ember a megfelelő kódot (??) elküldi egy mobil számra sms-ben. Maga a bolgár szöveg is tök értelmetlen, vagy szándékosan zagyva - itt sem fogunk pénzt váltani.

Stevie-BG_03.jpg

 

Az az 1.953 nem hangzik rosszul, igaz? De ha jobban megnézzük, nem 1.953, hanem 19.53, és nem az árfolyam, hanem sajnos csak a vételi- és eladási árfolyam közötti százalékos különbség – amint ez angolul, nem is apró betűkkel fent van a táblán. Na menjenek a fenébe.

Stevie-BG_04.jpg

 

Ez már megint egy bónuszos átverés. Árfolyamról szó sincs, minden tizedik ügyfél 1.47 dollárt kap, minden huszadik pedig 1.96 eurót. Az árfolyam bent lesz a pultnál, de én be sem mennék odáig, nyilván kritikán aluli.

 

Image_1544547_126.jpg

 

Ez kakukktojás, itt nincs átverés :-) Ez egy híres szófiai pénzváltóhely a legbelső belvárosban, a Vitosha bulevár és a Szkobelev bulevár sarkán (az NDK nevű kultúrközpont közvetlen közelében), ahol tényleg lehet 1.953 levát kapni egy euróért. A kép jellemző, tipikusan 5-10 perces sorban állást követően lehet bejutni a váltóba, ami egyébként 0-24 működik, de az esti órákban valamivel gyengébb árfolyamon váltanak. A "jobb a sűrű fillér sztotinka, mint a ritka forint leva" üzleti terv tipikus esete.

Még egyszer: nem kell pánikolni, a pénzváltók túlnyomó része tisztességes, az ilyen ügyeskedőkből kevés van - de nem árt résen lenni.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://hurrabulgaria.blog.hu/api/trackback/id/tr796621217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.08.21. 08:48:59

Hasznos cikk.

Nem találtam benne hibát, pedig nagyon igyekeztem... :-)

Tallérossy Zebulon 2014.08.21. 18:40:59

Hát, Sztivi, a kártyás okfejtésed 100%-os helyességében nem vagyok teljesen biztos. Egyrészt az alkalmazott díjak jelentős mértékben kártya- és csomagfüggők (is), emellett a tranzakciós díj a külföldi kártyahasználatot is terheli.
Nekem pl. a jelenleg használt bankkártyámról a havi első kettő külföldi pénzkivét ugyan ingyenes, de utána szívok, mint a torkos borz, összegtől szinte függetlenül 3ezer pénzbe van egy-egy kivét.
Tallérossy Zebulon, aki CsP

¿Qué tapas hay? 2014.08.21. 22:28:46

Klassz összefoglalás. Egy dologban szeretném kiegészíteni:

Aki Magyarországon akar forint kp-t euróra váltani, az mindenképp felejtse el a kereskedelmi bankokat, különösen az említett két pénzintézetet. Készpénzt pénzváltóban kell váltani. Az Exclusive Change nagy hálózat, de emiatt nem túl jók az árfolyamai. Érdemes pl. az Akkad Bros, vagy a Correct Change szolgáltatásait választani.

Összehasonlítás: EUR/HUF (08.21)
MNB: 314,22
UniCredit valuta eladási: 323,96
Akkad Bros valuta eladási: 315,-
Correct Change valuta eladási: 314,40

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.08.22. 08:35:17

Találtam hibát! Hurrá!

"A „leva” már egyfajta többes szám (amit számnevek után használnak)"

Nem, csak bizonyos számnevek után. Pl. a "много" után a normál többes szám van, azaz левове.

Azért nyelvi adalék. Az óbolgárban még három szám volt: egyes, kettes, s többes. A kettes szám évszázadok óta megszűnt, de maradtak egyes nyomai. Pl. az egyik nyom ez a "leva" a normál "levove" helyett.

stevie balkanski 2014.08.22. 09:25:37

@maxval a bircaman: Maxi, bakker, hülyén halnánk meg nélküled :-) A "kettes szám" egyébként tipikus az indoeurópai nyelvek között, de a leva-levove páros nekem inkább a többi szláv nyelv ragozására hasonlít, ahol 2-3-4 után más esetben áll a névszó, mint a nagyobb számok és más mennyiséghatározók (mennyi, sok, kevés, stb) esetén. Az általam ismert, és a bolgárhoz sok tekintetben közel álló szerb nyelvben (és az oroszban is) 2-3-4 után egyes szám birtokos esetet, nagyobb számok után többes szám birtokos esetet használunk.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.08.22. 09:38:03

@stevie balkanski:

Amit írsz egyes szláv nyelvekről az szintén a kettes szám maradványa. Az, hogy ez formailag egybeesik pl. az oroszban a genetivusszal, az csak véletlen.

A modern szláv nyelvekben a kettes szám csak a szlovénben és a szOrbban maradt meg, a többiben eltűnt.

Hegyesi Szandra 2017.05.23. 16:54:31

Szia az a kérdésem lenne hogy ennek az utolsó képen pénzváltónak Szófiában mi a neve? Sehol sem találom. Vagy esetleg tudnál írni pár megbízható váltót?

stevie balkanski 2017.05.27. 10:34:48

@Hegyesi Szandra: A nevet nem tudom, de nem is jellemző, hogy egy pénzváltónak weboldala legyen. A címet viszont pontosan leírtam, a Vitosa bulvár és a Szkobelev sugárút kereszteződésében van. Ez az 1.953-as árfolyam valóban példátlanul jónak számít, de az 1.95 az rengeteg pénzváltóban megvan. Ahogy a szövegben írtam is, Bulgáriában nemzeti sport a pénzváltás, tehát tényleg minden sarkon van egy váltó.